Jeet Kune Do

A Jeet Kune Do egy szabad és  kreatív harcművész  individuális harcművészete, amellyel a  saját magunk egyéniségéhez és testi adottságaihoz illő harci stílust alakíthatunk ki.

Mozdulatai élesek, pontosak, célratörők.

Jellemzői: egyszerűség, természetesség, hatékonyság.

Bruce Lee szerint a legmagasabb rendű harcművészet az, amely mindenki számára saját utat jelent testileg, lelkileg és szellemileg egyaránt. A test a fizikai technikákat, a lélek a belső érzéseket, a szellem pedig a harcművészet filozófiáját jelenti. Az ember élő anyag, érzések és gondolatok egysége, amelyet – sem a hagyományos keleti filozófia szerint, sem Lee filozófiája szerint – megbontani nem szabad.

Egy igazi harcművésznek önmagában kell kialakítania saját harcművészetét, az érzések, a technikák és a gondolatok terén egyaránt, így a harcművészet célja nem mások legyőzése, és nem is csupán saját magunk védelme vagy fizikai képességeink fejlesztése, hanem mindezek mellett egy nyugodt és tiszta lelkiállapot elérése. Az ember megtalálhatja önmagát és kiegyensúlyozott, harmonikus életet élhet.



A Jeet Kune Do, mint harcművészet:

A Jeet Kune Do-ban a küzdelem 4 távolságra osztható:

1. Kicking (rúgás)
2. Punching (ütés)
3. Trapping (a kezek csapdába ejtése)
4. Grappling (fogások, feszítések, földharc)

Néhány gyakorlati alapelv:

Az egyenes irányú mozgás

„Két pont között a legrövidebb út az egyenes”, ezért technikánkkal úgy érjük el a legfőbb célunkat, ha azt a legrövidebb úton visszük végbe. Ez a legegyszerűbb technika, amely az ellenfél figyelmének elterelésére és egy erőteljesebb technika előkészítésére egyaránt alkalmas. A küzdelemben ritkán van hosszabb idő az ellenfél megütésére, így ez a módszer közelharcban mindenkinek irányadó.

Elmozdulás – kitérés

Ez alatt általában az elhajlásokat, ellépéseket és elugrásokat értjük. Szinte minden olyan esetben bevethető, amikor a ragadós kéz már tehetetlen (például túl erős és durva ellenfél ellen), mivel az által, hogy kitérünk az ütés és rúgás pályájáról, semmiféle különös erőt nem fejtünk ki - ellenfelünket pedig minden találat nélküli ütés fárasztja. Ebből a helyzetből épp oly könnyen visszatámadhatunk, mint a hárításból.

Távolságtartás

A távolságtartásról abban az esetben beszélhetünk, ha ellenfelünktől ütőtávon kívül helyezkedünk el, és ezt a távolságot ütésekkel, rúgásokkal vagy beijesztésekkel megtarthatjuk. 

Távolság áthidalása

Ha az ellenfelünk ütőtávon kívül, védekező pozícióban helyezkedik el, esetleg igyekszik megtartani ezt a távolságot, de mindenképpen túlságosan távol van ahhoz, hogy egy gyors akcióval meglepetést okozzunk neki. Ezért olyan dinamikus helyváltoztatási módszerhez kell folyamodnunk, amelynek segítségével ütőtávon belülre tudunk kerülni és egy villámgyors technikával el is érjük ellenfelünket. Ez elsősorban az ellenfelünk reflexeinek legyőzését jelenti. Gyorsan és kellő tapasztalattal ajánlatos végrehajtani egy hasonló akciót.

Körkörös mozgás

Lee megtanulta, hogy  a test forgatásának segítségével különböző horgok, nyújtott kezes technikák használatával is  jóval nagyobbat lehet ütni, a kar ugyanis – azon kívül, hogy félrevezeti az ellenfelet, óriási lendületbe jön és mindent képes elsöpörni, ami az útjába kerül. Ezt a mozgásformát megfelelőképpen ötvözve az egyszerű és dinamikus lineáris mozgással, egyszerre vezethetjük félre és rohanhatjuk le az ellenfelünket.

Ragadós kéz

A chi sao (tapadós kéz) és a chi gerk (tapadós láb) kissé egyszerűbbé, gyorsabbá és erőteljesebbé váltak Bruce Lee által a wing chun hagyományos metodikájához képest. Közelharcban életbiztosítás lehet a küzdő számára, mivel ezek a hárítások „rátapadva” az ellenfél kezére - adott esetben - sokkal biztosabb védekezést jelentenek, mint a merevebb és erőteljesebb blokktechnikák.  Közepesnél kisebb távolságban a bőrérzékelés által a ragadós kéz folyamatosan érintkezik a támadó kezével és leköveti annak minden mozdulatát, ezáltal képes meghatározni a támadás mozgási irányát és dinamikáját. Az ellenfél kezének mozgását kontroll alatt tartva, a megfelelő szögek ismeretében képesek vagyunk az ő mozgási energiáját a saját ellentámadásunkba fordítani.

Chi

A diákok megtanulhatják a chi energiát (az életerőt) érezni és áramoltatni a testükben, valamint felhasználni ezt a mozgásokban és a harci technikákban. Egy harcművésznek szellemileg teljesen üresnek kell lennie, miközben a belső energia segítségével fizikailag aktív, lelkében nyugalom honol. Ez a harcművészet lényege.

Utánaengedés

Az egyik leghatékonyabb és legnehezebben elsajátítható harci módszer. Többen csak azt tartják a harc igazi művészének, aki birtokolja és egyben bármikor alkalmazni is tudja az elmozdulás és a finom utánaengedés technikáját. Lényege a következő: az ellenfél mindig úgy támad, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben belemozdul a technikájába, és lehetőséget nyújt arra, hogy a védő kitérve a támadás elől, dobás vagy ütés, esetleg egy egyszerű rántás segítségével továbbsegítse ellenfelét abba az irányba, amely felé eredetileg „elindult”. Így a támadó saját csapdájába esik. Az utánaengedést követően a hatalmas lendülettől általában elesik vagy nagy ívű dobás segítségével ér talajt, és így a védőnek alkalma nyílik rá, hogy rúgás  - illetve karfeszítés vagy leszorítás segítségével a küzdelem feladására kényszerítse a támadót. Az egyik legnagyobb pontosságot, ugyanakkor a legkevesebb energiát igénylő módszer.

Idegi nyomások

A kemény módszer szerint a harcos edzett ujjaival belemarkol ellenfele izmainak olyan részeibe, ahol idegek vagy idegvégződések találhatók. Ezzel a technikával szinte bárkit a küzdelem feladására lehet kényszeríteni. A lágy módszer alatt az akupresszúra-pontok támadását (nyomás, ütés) értjük, amely éles fájdalmat, ájulást, bénulást okozhat. E kettő rokona a „saskarom” módszere, amely különlegesen erős ujjakat követel, mert célja az izomrostok közé való behatolás. Megfelelően kivitelezve rendkívül hatásos technika mindegyik. Pontos anatómiai ismeretet és határozott kivitelezést igényel.

Belharc

Jóval az ütőtávon belül, egészen közel az ellenfélhez felvett harci módszert jelenti, amely során meg tudjuk fogni ellenfelünk ruháját, átfoghatjuk a derekát, valamint erős, testre mért ütéseket is alkalmazhatunk. Amikor belharcba keveredünk, és nagy ívű dobást nem tudunk véghezvinni, ajánlatos olyan technikához folyamodnunk, amely földre viszi, vagy a küzdelem feladására kényszeríti a támadót (pl. lábsöprés után karcsavarás, feszítés, fojtás stb.). 

Feszítések, csavarások, törések

A feszítés a végtagok természetes hajlásszögével ellentétes irányban történő mozgatását jelenti, amely intenzitástól függően elegendő lehet ahhoz, hogy az ellenfél feladja a harcot, szükség esetén harcképtelenné tehetjük ellenfelünket.

A csavarás az ízületek természetes helyéből történő „kicsavarását” jelenti, ami szintén nagy fájdalommal jár és emellett folyamatos kontroll alatt tarthatjuk a támadót.

Törés esetén a megfeszített ízületekhez tartozó csontok törhetnek el (ujjtörés, kartörés, gerinctörés stb.).

Földharc

A földharc tulajdonképpen a talajon folytatott harcot jelenti, amely során általában mindkét küzdő a másik fölé igyekszik kerülni és általában kar- ill. lábfeszítés, fojtás vagy leszorítás segítségével megadásra kényszeríteni a másikat.

Fegyverhasználat

Fegyvert, hideg- és lőfegyvert egyaránt csak végszükség esetén használhatunk, amint ellenfelünk támadó szándéka megnyilvánult.  Megfélemlítésképpen elővehetjük fegyverünket, és határozott fellépéssel meg kell győznünk támadónkat arról, hogy képesek vagyunk használni, ha szükséges. Ha az ellenfél mégis támad, akkor használhatjuk fegyverünket, de ne okozzunk vele maradandó sérüléseket, inkább „térítsük jobb belátásra”: kényszerítsük megfutamodásra.  A Bruce Lee által előszeretettel használt fegyverek a következők voltak: rövidbot, hosszúbot, nunchaku és három részes láncos bot (sachaku). 
  

  

A Jeet Kune Do evolúciója:

(Lee Jun Fan = Bruce Lee kínai neve)

1. 1959-'62: Tao of Chinese Gung Fu. Ekkor még elsősorban Wing Chun alapú.
2. 1962-'65: Jun Fan Gung Fu. A Wing Chun mellett megjelennek más stílusok is. Pl.: európai vívás, boksz, judo, jiu jitsu, stb.
3. 1965-  Jeet Kune Do Concept (fogalom), mint folyamatosan fejlődő harci metodika...
4. Most...